Így utazok én

Ahány ember, annyiféle módon képzeli el az utazást. Mivel nem egyszer kérdezték meg tőlem a sok utazás feltételezett pénzügyi vonzatával kapcsolatban, hogy mégis mikor nyertem a lottón, gondoltam eloszlatok néhány tévhitet a low budget utazással kapcsolatban.

Utazás és üdülés

Először is tisztázzuk a fogalmakat: ezen a blogon az utazás és az üdülés két radikálisan eltérő kikapcsolódási formát takar. Az én megfogalmazásomban előbbi során az utazó saját maga szervezi az utazást, a szállást, és saját maga válogatja össze, hogy mit szeretne megnézni útja során. Ha úgy alakul, ezek bármelyikén menet közben változtat, pl. azért, mert időközben megismerkedett egy szimpatikus útitárssal egy hostel 8 ágyas szobájában.

Az ilyen utazót az sem hatja meg, ha Párizsban már háromszor járt, de még egyszer sem látta az Eiffel tornyot, ha éppenséggel az nem annyira érdekli. Nyugati országokban nem taxizik, mert tudja, hogy gyalog vagy tömegközlekedéssel könnyen elérhető szinte bármi.

A második kategóriába az utazásszervezőkön (pl. utazási iroda) keresztül megvehető utakon való részvételt sorolom, ahol a befizetett összegért cserébe a Liszt Ferenc repülőtérre érkezéstől kezdve egészen hazatérésig semmilyen teendőnk nincs. Néha még az egész napi ellátás is benne van az összegben, illetve időnként lehetőség van arra is, hogy napközbeni strandolás mellett egyéb programokra is befizessünk, amelyre a szervező által bérelt busz szállít minket.

Mindkét szemléletű kikapcsolódásnak megvannak az előnyei és a hátrányai, és bár sok sznob hátizsákos utazó vallja, hogy csak az utazásban lehet érték, én vagyok annyira liberális szellemű, hogy ne zavarjon, ha valaki az üdülésben leli örömét. Én magam ha választanom kell, akkor természetesen az utazás felé hajlok.

Low budget történelem

InterRail

A low budget utazás hőskora előtt (önző módon ezt véletlenül pont akkorra datálom, amikor én is elkezdtem utazni, azaz 2008-ra) az igazi fillérbaszónak még jóval kevesebb lehetősége volt olcsón utazni Európán belül, de azért az ügyesebbek akkor is megoldották a problémát például InterRail jegyek segítségével.

Ennek a mai napig létező vonatjegynek az a lényege, hogy nagyjából 200€ körüli összegért egy Európa minden országának minden vasútjáratára érvényes vonatjegyet kapunk, persze bizonyos feltételek mellett. Ma már ennek az ára jóval kevésbé számít kedvezőnek, mivel azóta nem csak a légi közlekedésben jelentek meg a fapados légitársaságok, hanem a különböző low budget buszszolgáltatók is egyre nagyobb teret nyertek. Utóbbiaknál néha meg lehet csípni akár 1.000 ft alatti nemzetközi buszjegyeket is, például Krakkóba vagy Prágába.

Manarola állomás (forrás: https://www.interrail.eu/sites/interrail.eu/files/styles/asset_image_images_slider_big/public/assets/images/2016/03/5_train_station_manarola_nearby_cinque_terre.jpg?itok=4g_Dg7mZ)
Manarola állomás (forrás: interrail.eu)

Fapadosok Magyarországon

Meglepő módon az USA-ban már a 70-es években megjelent a fapados üzleti modell, hazánkban mégis csak 2002 tavaszán szállt le az első fapados gép.1 A szépemlékű SkyEurope azóta ugyan csődbe ment2, de szerencsére a magyar gyökerű WizzAir és az ír RyanAir az azóta eltelt években rengeteg járatot hozott Ferihegyre és Magyarország néhány egyéb városainak reptereire.

Ezek a légitársaságok alapvetően abban különböznek (különböztek) a hagyományos légitársaságoktól, hogy jegyeiket szinte kizárólag interneten és más elektronikus platformokon értékesítik, nem szolgálnak fel ingyen ételt-italt, valamint ha törvényileg nem lenne tilos, akkor valószínűleg még a hajtóművekre is embereket ültetnének, olyan sok székkel zsúfolják tele a belteret.

Sok járat emellett nem a célállomás fő repterére érkezik, hanem kisebb, „közeli” reptereken száll le. Erre kedvenc példám a Stockholm-Skavsta repülőtér, ami egész pontosan 110 km távolságra van Stockholm belvárosától. Ez pont olyan, mintha egy hosszú utazás végén a Liszt Ferenc Repülőtér helyett a Budapest-Siófok nevű reptérre szállnánk le.

Az évek során a fapadosok többféle költségcsökkentő intézkedéssel próbálkoztak, így például a WizzAir-nél egészen mikroszkópikusra csökkentették az ingyen felvihető poggyász méretét (ezt a szabályt 2017. október 29-vel fogják eltörölni3), mindketten bevezették a fizetős ülőhelyválasztás intézményét, és persze ne feledkezzünk el a RyanAir és a WizzAir által kézenfogva létrehozott fesztiválsátorról, amiben a kezdetekkor -10 fokban várakozhatunk gépünk indulásáig, mivel fűtés nem igazán volt benne4.

"Beszállókapu" a Liszt Ferenc Repülőtéren (forrás: http://index.hu/belfold/2012/11/06/sorsatorbol_indulnak_a_fapados_utasok/)
„Beszállókapu” a Liszt Ferenc Repülőtéren (forrás: index)

Mindezek ellenére sokszor jobban megéri fapadost választani a hagyományos légitársaságok mellett, hiszen akár tetszik, akár nem, a két szolgáltatás színvonala között egyre kisebb az eltérés. A fapadosoknál ugyanúgy befizethetünk emelt csomagra, amivel megússzuk a sorban állást a biztonsági ellenőrzés és a beszállás során, választhatunk nagyobb lábterű ülőhelyet, vehetünk ételt a fedélzeten, és mi lehetünk az elsők, akik fel/leszállnak a boarding során.

Ezzel szemben a hagyományos légitársaságok alapáron sokszor még egy száraz szendviccsel sem dobnak meg a 3 óránál rövidebb utak során, és a gépek technológiailag lassan elavultabbak lesznek, mint a fapadosok flottáinak repülői.

Bepakoltam egy WizzAir „kisméretű poggyászba” 3 napra

Az én módszerem

Számomra az olcsó utazást leginkább az teszi lehetővé, hogy rugalmas tudok lenni az utazási időpont kiválasztásakor. Ezt a körülményt szinte semmi más nem fogja tudni kiváltani, de ha munkád és életviteled lehetővé teszi, akkor ennek köszönhetően vagyonokat tudsz majd spórolni az utazásokon.

Úticél kiválasztása / repülőjegy

Régebben az algoritmusom nagyon egyszerű volt:

  1. Skyscanner megnyitása
  2. Kiindulási városnak Budapest megadása
  3. Célváros üresen hagyása
  4. Időpontnak 1-2-3 hónappal későbbi hónap kijelölése „Egész hónap” nézettel

Ha találtam a fentiek alapján olyan repülőjegyet, ami oda-vissza megvolt 10.000 forint alatt, még nem jártam ott, és a dátumok alapján kihozható volt kb. 3 teljes nap ottlét, akkor rögtön megvettem.

Ma már ez nem igazán működik, mert napjainkban ezeknek az aggregátoroldalaknak a megbízhatósága jelentősen csökkent, ezért elképzelhető, hogy a jegy megvásárlásakor a korábban párezer forintos repjegy hirtelen triplájába kerül. Az sem segít sokat, hogy az olcsón elérhető európai nagyvárosok többségében már jártam, Brüsszel pedig hiába érhető el jellemzően 5.000 forint környékén oda-vissza, ha egyszer nincs ott olyan látnivaló, ami miatt visszamennék.

Ehelyett átszoktam arra, hogy olcsó utazással foglalkozó blogokat és facebook oldalakat követek, ahol különösen az ERROR FARE tartalmú címekre kattintok rá szinte azonnal. Ezek a hibás jegyárak néha egészen elképesztően jó ajánlatok tudnak lenni (pl. Peru oda-vissza 70.000 forintért), de sokszor fél óra alatt elérhetetlenné válnak, időnként pedig vásárlás után maga a légitársaság int be nekünk, és simán visszavonja a már megerősített foglalást.

Néha pedig egyszerűen csak nagyon nagy mákom van.

Szállás

A szállás foglalásával kapcsolatban két stratégiám van: régebben az utolsó pillanatig vártam a foglalással annak érdekében, hogy ha esetleg mégsem tudnék elutazni, ne vesszen kárba a foglalás. Ma már inkább úgy gondolom, hogy akkora különbségek vannak azonos árú hostelek színvonala közt, hogy inkább rögtön a repülőjegyek megvásárlásával egy időben foglalom le őket, ezzel biztosítva azt, hogy a lehető legjobb szállások közül válogathassak.

A hostel egyébként nem elírás, ez a szállástípus a hotelhez képest egy teljesen másik kategóriát takar. Oldschool emberek talán ifjúsági szálló néven ismerik ezt a jellemzően olcsó, kevés szolgáltatást nyújtó szállásfajtát. Nincs se concierge, se bell boy, viszont a 6-8 ágyas szobákban és a hatalmas közös terekben nagyon könnyű megismerni hasonló szemléletű utazókat. A reggeli hiánya általában nem probléma számomra, mert egyrészt sok helyen be lehet fizetni erre a szolgáltatásra külön is, másrészt jobb szeretem, ha adott esetben aludhatok akár délig is, hogy aztán délután 1 körül reggelizzek meg a belvárosban.

Az algoritmusom így fest:

  1. hostelworld megnyitása
  2. Célállomás megadása
  3. Sorba rendezés népszerűség szerint
  4. Addig görgetek, míg az árak hirtelen nagyot esnek (pl. 3-4 db 10.000 forintos ágy után jönnek az 5.000 körüliek)
  5. Ezek közül kiválasztok 3-4-at, amelyeknek megnyitom a véleményeit
  6. A pontszámok közül a helyszín és a fun alapján választom ki a döntősöket
  7. A szöveges értékelések alapján meghozom a végső döntést

A helyszín azért fontos, mert hiába baromi jó egy hostel beltere és kényelmesek az ágyai, ha egyszer napi 1 óra elmegy közlekedésre (nem is beszélve az ezzel járó költségekről).

A fun faktor pedig általában elég jól leírja azt, hogy mennyire könnyű ismerkedni az adott hostelben. Mivel jellemzően egyedül utazok, ezért egy olyan hostel, aminek egyáltalán nincsen közösségi tere, programjai, stb. nem igazán megfelelő számomra. Ezzel kapcsolatban érdemes viszont odafigyelni arra, nehogy akaratunk ellenére egy partyhostelt válasszunk, mert bár ezeken a helyeken elég hangulatos diszkó szokott lenni reggel 4-ig, nem igazán lehet nyugodtan aludni bennük akkor sem, ha épp erre vágyunk.

Partyhostel Budapesten (forrás: http://ucd.hwstatic.com/propertyimages/8/83985/1.jpg)
Partyhostel Budapesten (forrás: hostelworld)

Helyi közlekedés és evés

Az utak során rengeteg pénzt meg lehet spórolni azzal, ha olyan hostelbe megyünk, ami közel van a látványossághoz. Ha az adott város szerkezete megengedi, akkor akár teljesen megkímélhetjük magunkat a helyi tömegközlekedési rendszer kiismerésével járó frusztrációtól, az utolsó járatról történő lemaradásról, és persze az eltévedésektől. A jó helyen lévő hostelek általában többe kerülnek, viszont a fenti előnyök miatt sokszor mégis jobban megéri ezeket választani. Én az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektetek erre.

Az evéssel kapcsolatban: enni muszáj, viszont ebben a kategóriában nem jellemző rám a spórolás, ezért csak általános tanácsokat tudok megosztani:

  • Ne menj a TripAdvisor tíz legnépszerűbb helyére
  • Soha ne menj recepciós által ajánlott helyre, ha „kedvezményt kapsz” egy általa adott kupon felmutatásával (ilyenkor a te számlád egy részét a hostel kapja, téged meg átvernek)
  • Soha ne egyél látványossághoz közeli étteremben, kivéve ha az kifejezetten egy luxusétterem

Ha szeretsz főzni és szinte bármiből elő tudsz állítani vacsorát, akkor válassz egy vendégek által is használható konyhával rendelkező hostelt. Ilyen tudással egyrészt nagyon könnyű új ismeretségekre szert tenni, másrészt pedig kifejezetten izgalmas kihívás egy teljesen idegen konyhában, újszerű alapanyagokból főzni.

Ha pedig nagyon olcsójános akarsz lenni, akkor menj el egy hipermarketbe, raktározz be édes kekszet, néhány almát, péksütiket, valamint egy nagy flakon ásványvizet. Ezzel a túlélőkészlettel napokig életben lehet maradni.

Készül a húsgolyó egy stockholmi hostelben (forrás: http://ucd.hwstatic.com/propertyimages/1/1190/27.jpg)
Készül a húsgolyó egy stockholmi hostelben (forrás: hostelworld)

Látványosságok

Jómagam sokszor térek haza úgy egy városból, hogy kihagyok néhány „kihagyhatatlan” látványosságot. Sokan nem szívesen látják be, hogy nem érdekli őket pl. a szépművészet, ezért Amszterdamban csak azért is elmennek egy Van Gogh kiállításra, amit nem csak halálára unnak, de a sorban állás és a drága belépő miatt már a bejáratnál megutáltak.

Én személy szerint a sétálós és az evős programokat szeretem: elsétálok a látványosságok előtt, megnézem a vízpartot, illetve elmegyek a legtöbb nagyvárosban elérhető ingyen városnéző túrára.

Ezeken a 2-3 órás idegenvezetős túrákon egy jellemzően pályakezdő idegenvezetőt kap az ember, aki emiatt általában jóval lelkiismeretesebb és sokszor sokkal viccesebb, mint a fizetős társai. A túra végén országtól és minőségtől függően 5-20€ borravalót illik adni, ami még mindig jóval olcsóbb a sztenderd áraknál, ráadásul bármikor dönthet úgy az egyszeri utazó, hogy neki a produkció egész pontosan 0 forintot ért.

Azt azért tartsuk szem előtt, hogy ezek az idegenvezetők általában vállalkozók, akik az általuk indított csoport létszámától függően tejelnek a szervező cégnek, szóval amikor lelépünk fizetés nélkül, akkor tulajdonképpen nettó veszteséget okozunk. Érdekesség, hogy a túra elején pontosan ezért készül mindig egy „vidám csoportfotó”, ugyanis az ezen található személyek száma alapján tud elszámolni a túravezető és a szervező cég.

A látványosságokkal kapcsolatos tanulság tehát mindössze annyi, hogy aki séta közben az igényes graffitiket szereti nézni, az ne erőszakja rá magára egy hangverseny meglátogatását, különben semmi értelme nem lesz az egész utazásnak.

A lényeg persze az, hogy évekkel később is kellemes emlékeink legyenek az utunkról, és ne a bosszankodás jusson eszünkbe róla.

Források

  1. 1.
    Oravecz K. A fapados légitársaságok szolgáltatásainak újszerűsége. 2006.
  2. 2.
    Lezárták a SkyEurope ellen indított csődeljárást. index. http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/12/29/lezartak_a_skyeurope_ellen_inditott_csodeljarast/. Published December 29, 2009. Accessed September 21, 2017.
  3. 3.
    Bálint S. Ősztől ingyenes lesz a nagy kézipoggyász a Wizz Airen. index. http://index.hu/gazdasag/2017/07/19/ingyenes_lesz_a_borond_a_wizz_air-en/. Published July 19, 2017. Accessed September 21, 2017.
  4. 4.
    Ács G. Sátrak helyett bádogcsarnok. origo. http://www.origo.hu/utazas/hirek/20130426-satrak-helyett-badogcsarnokok-a-repuloteren.html. Published April 27, 2013. Accessed September 21, 2017.